Kórtörténet a könyökízületek ízületi gyulladása, Miért fáj a könyökcsukló?
Tartalom
Orvostovábbképző Szemle XXV.
A plantáris sarokfájdalom hátterében a sarokcsont fáradásos törése, az idegek becsípődése vagy neurinómája, a sarokpárna-szindróma vagy talpi szemölcs is állhat. A hátsó sarokfájdalom gyakori oka az Achilles-ín tendinopátiája. A hátsó sarokfájdalmat kiválthatja Haglund-deformitás vagy Sever-betegség.
Gyakran vannak a könyökcsukló hátsó elmozdulása. Első és oldalsó - ritka eset. A hátsó elmozdulásban a könyökcsukló deformálódik, az alkar lerövidül és a kiálló könyökprofil vizuálisan meg van határozva. A kötésben lévő mozgás súlyosan korlátozott, a beteg aggódik a súlyos fájdalomtól.
A talpközép mediális részén fellépő sarokfájdalom tarzális csatorna szindróma következménye lehet. A sinus tarsi szindróma a talp középső-oldalsó részén fellépő fájdalmon túl bizonytalanságérzéssel hívja fel magára a figyelmet.
A PID-del kapcsolatos paradigmaváltás kiterjed a betegségek epidemiológiájára, diagnosztikájára és kezelésére egyaránt. A több mint PID gén és PID betegség felfedezése és megismerése drámai fejlődést hozott az immunterápia területén is.
- OTSZ Online - Keresés
- A daganatok okai és kezelése a könyökízületen - Homorú-domború lencse July
- Kenőcsök ízületek és ragasztók gyógyszertárban
- Fájó kis lábujjízület
A fő ok a krónikus mikrotraumatizáció. Az ultrahang a burzitisz és a cellulitisz elkülönítésében segít.
Vitalitás az ízületi problémák
A nem fertőzéses okoktól való differenciálásban hasznosak a vérvizsgálatok és az MRI. Az akut traumás burzitisz kezelhető jegeléssel, a végtag megemelésével, nyugalomba helyezésével.
A krónikus mikrotraumás burzitisz terápiája is konzervatív; a bursa aspirációja iatrogén szeptikus burzitisz veszélyét hordozza magában. A krónikus gyulladásos burzitisz terápiájában fontosak az intraburzális kortikoszteroid injekciók. A szeptikus burzitisz kezelése általában Staphylococus aureus ellen hatásos antibiotikumokkal kezdődik.
Az ultrahang nélkülözhetetlen az ízületi és vaszkuláris betegségek, az MRI a csonteróziók és a csontvelőödéma kórismézésében. A kapillárismikroszkópia a kötőszöveti betegségek pl.