Térdszalag-sérülések

A csontokat összekötő szalagok károsodását hívják

A különböző térdszalagok sérülései Elülső keresztszalag sérülése Az elülső keresztszalag szakadása a térdízület megcsavarodásával vagy oldalra billenésével jön létre, amikor a lábfej rögzült az egyik irányban és a térd ellentétes irányban fordul el felette, de gyakori trauma ugrást követően nyújtott lábbal talajra érkezéskor, ha a térd túlfeszített helyzetben van.

Ez utóbbi három részből áll: kar brachiumalkar antebrachium és kéz manus. A vállöv vázát két csont, a kulcscsont és a lapocka képezi, melyek a törzs vázával csak a szegy—kulcscsonti ízületben függenek össze, nem számítva természetesen a lapockát és a kulcscsontot a törzs csontjaihoz rögzítő számos izmot. A szabad végtag a vállövhöz a vállízületben rögzül. A kar vázát egy hosszú csöves csont, a karcsont, az alkarét két párhuzamos csont: a singcsont és az orsócsont képezi. A kar és az alkar a könyökízületben illeszkedik össze.

Nagyon gyakori a labdajátékokban, mint labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, a küzdősportoknál, a jégkorongban, korcsolyázásnál és más téli sportoknál. Hátulsó keresztszalag sérülése A hátulsó keresztszalag sérülése lényegesen ritkább az elülső keresztszalag szakadásánál, nagyjából a tizede csupán.

a csontokat összekötő szalagok károsodását hívják

A térdízület a sérülés után legtöbbször perceken vagy néhány órán belül megduzzad, a duzzanat múltával instabilitás észlelhető vizsgálattal. Csak a sérülés pillanata, valamint az erősen duzzadt ízület fájdalmas, amennyiben egyéb sérülés nem alakul ki, jelentős fájdalom nincs.

Későbbiekben a térdízület általában nem instabillá, hanem fájdalmassá válik.

a csontokat összekötő szalagok károsodását hívják

A mozgáskorlátozottság mértéke a fájdalomtól és duzzanattól függ. Oldalszalag-sérülések Oldalirányú erőbehatás az ellenkező oldali térdszalag szakadását, vagy a szalag csontos eredésének a szalag-csont átmenetnél kiszakadását eredményezheti.

A sérülés a térd oldalirányú instabilitásához vezet. Ritka azonban, hogy csak az oldalszalag sérüljön.

  1. Térdizületből hasznos
  2. Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak.

Térdszalag-sérülések kezelése A szalagsérülések kezelése kétféleképpen történhet, konzervatív vagy műtéti úton. Az oldalszalagok sérülése esetén a részleges szakadások és nyúlások kezelését legtöbb esetben konzervatív módon a csontokat összekötő szalagok károsodását hívják, kiemelten fontos a térdszalag sérülés gyógytornája, ami visszaállítja a mozgástartományt és megerősíti a stabilizáló izmokat. A keresztszalagok sérülése esetén, azaz teljes szakadás esetén legtöbbször műtéti megoldás keresztszalag plasztika javasolt artroszkópos műtéttel.

a csontokat összekötő szalagok károsodását hívják

A szalag pótlása általában a test más részéből vett ínnal pótolható. A keresztszalag plasztikát lényege, hogy a combizmok egyik inát eltávolítják és a sípcsonton, majd a combcsonton képzett csatornába húzzák be, így az ín látja majd el a korábbi keresztszalag funkcióját.

2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége

Az oldalszalag műtéti megoldásaként szalag varratot használnak, amihez a sérült szalag területét fel kell tárni, a csonkokat varratokkal egyesíteni, majd az ízületet rögzíteni.

Konzervatív eljárást húzódás vagy részleges szalagszakadás után, már közvetlenül a sérülést követően érdemes alkalmazni a mielőbbi gyógyulás elősegítésére.

Fontos szerepe van továbbá a műtéti rehabilitációban is.