Vállízület ligamentumainak törése és kezelése. 2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége
Tartalom
Látták: Átírás 1 FEJEZET Részletes rész A felsô végtag károsodásai A felsô végtag felépítése és funkciója Záborszky Zoltán Az ember napi tevékenysége során állandóan használja a karját, a kezét, azzal sokoldalú munkát végez, ezért érthetô, hogy a felsô végtag igen gyakran esik sérülés áldozatául. Az összes sérülések több mint fele a felsô végtagra esik.
Mi a vállízület?
A vállöv. A vállízület a legnagyobb mozgáshatárok között mozgó vállízület ligamentumainak törése és kezelése.
Ha vállízületrôl beszélünk, általában a humeroszkapuláris ízületet értjük alatta, noha a vállöv funkciójának alakulásában a humeroszkapuláris ízületen kívül nagy szerep jut a scapula mellkason történô mozgásának, valamint akromioklavikuláris és a szternoklavikuláris ízületek mozgásainak. A vállöv funkciójában lényeges szerepet kapnak az izmok és az inas bônyék, amelyek az acromion és a humerus közti területet töltik ki.
E mûködést támogatja még az acromion és a humerusfej mellett található bursa subacromialis és a bursa subdeltoidea is, melyek a mozgások kiegyenlítôdését biztosítják.
A humeroszkapuláris ízület anatómiai vállízület ligamentumainak törése és kezelése teszik lehetôvé a felsô végtag mozgásait: abdukcióaddukció 40flexióextenzió 40külsô rotáció 90belsô rotáció A rotatormandzsettát felül a m. A rotatorköpeny a kor elôrehaladtával hajlamos a degenerációra, zsugorodásra. A vállövet ért egyszerû sérülésekre is szerózus exsudatummal reagál, melynek következménye a környezetével való összetapadása lehet.
Ha ép vállízületet hosszasan addukcióban rögzítünk, az sérülés nélkül is zsugorodhat. Következményes vállízületi fájdalom, addukciós kontraktúra alakulhat ki. A jelenség már 3 4 heti rögzítést követôen észlelhetô, idôsebb korban még hamarabb. Ez teszi szükségessé a vállízület speciális rögzítését és az aktív tornáztatását. A felsô végtag funkciója.
2.2. Az ízületek
A csontok és az ízületek stabilitásának biztosítása, mozgások kivitelezése, erôkifejtés végzése, tapintás, érzékelés, a kézügyesség alkalmazása.
A felsô végtag régiói funkciójának arányai tükrözik az egyes strukturális egységek funkciójának hierarchikus viszonyát. Segítséget nyújt a különbözô szintû károsodások egyenértékûségének megállapításához. A kéz károsodásának százalékos összefüggéseit a táblázat mutatja be. A vállöv károsodásainak legfontosabb kritériumai a fájdalom, az izomgyengeség, az atrophia és a kompenzatórikus mozgások kialakulása.
Ez akkor fordulhat elő, ha a közös terhelés szalagszerkezete meghaladja a szövetek rugalmasságának határát, ezért a terhelés túllépése esetén nagy a valószínűsége az ínszalag szakadásnak. A ligamentumok a kötőszövet sűrű rostjai, amelyek két vagy több csontot tartanak és irányítják mozgásukat. A szalagok sűrű súlyok, amelyek kötőszövetből állnak, lokalizálják az ízületeket, és összekapcsolják a csontokat. Gyermekeknél a rándulás sokkal könnyebb, mivel egy fiatal, még nem teljesen kialakult szervezetben olyan szövetek vannak, amelyek sokkal rugalmasabbak, mint egy felnőttnél. A rángás valójában a rostok részleges szakadása a súlyos mechanikai túlterhelésnek, valamint a testmozgásnak köszönhetően.
A károsodások kimutatása során törekedni kell a károsodások objektív bizonyítására. Megfigyeléssel obszerváció vizsgálandók: a páciens tartása, járása, az ülés jellege, az ellenoldali végtag mozgásai, a tartás és a mozgás szimmetrikus volta, az öltözködés, a vetkôzés nehezítettsége, a vállöv formája: duzzanat, aszimmetria, haematoma. Speciális tünetek: zongorabillentyû, bicepsfejhiány, izomatrophiák. A tapintásos vizsgálatot palpáció ülô és álló helyzetben kell kivitelezni, melynek alapvetô momentumai: a szternoklavikuláris ízület vizsgálata: stabilitás, forma, érzékenység; az akromioklavikuláris ízület vizsgálata: duzzanat, érzékenység, abnormális mozgások, zongorabillentyû -tünet; a proc.
A mozgásterjedelem vizsgálata.
2.1. Izmok és inak
Ennek során értékelni kell az aktív és passzív mozgásokat. A mozgásterjedelem korlátozottságát a lágy szövetek károsodása, az ún. A vállízület addukciós helyzetben történô néhány hetes rögzítése, az adduktor izomzat megrövidülését, az abdukciós és külsô rotációs funkció károsodását eredményezi. Ennek a jele a mozgások korlátozottsága és a crepitatio. A vállízület mozgásterjedelmének vizsgálata az ún. A mozgásterjedelem normális értékeit a Az aktív és passzív mozgások terjedelmének mérése során észlelhetô jellemzô elváltozások és értékelésük: A mozgások arányos szûkülete az adhezív capsulitisre jellemzô.
A külsô rotáció korlátozottsága a váll súlyos arthrosisára utal. A mozgások egyenetlensége, aszimmetriája kóros elváltozásokra utal.
- A válltörés típusai és okai, elsősegélynyújtás, kezelés - Könyök July
- A mozgásszervek károsodásai kenység nem végezhetô.
- Hasi fájdalom, csípőízület artrózisával
Így pl. Kóros esetekben károsodik a lapockák szimmetrikus mozgása, az l cm-t meghaladó aszimmetria károsnak mondható. Ezt az állapotot elôidézhetik idegi károsodások, így a m. A vállízület helyzetét befolyásolhatja a n. A vállízület flexiós és extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése abdukciós korlátozottság addukciós korlátozottság addukció abdukció ábra. A vállízület belsô és külsô rotációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése súlyoson korlátozza az abdukciós funkciót.
Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak. Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk.
A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változását a ábra mutatja be. Specifikus vállfunkciós próbák a fájdalomív vizsgálata, akromioklavikuláris kompressziós próba, impingement próbák Jobe- Hawkins Kennedy-próba, injekciós differenciálás stb.
Instabilitási próbák. A vállöv instabilitását meg kell különböztetni az ízület lazaságától, mely az ízület hipermobilitását jelenti, bármiféle ábra. A lapocka helyzetének az idegi károsodások következtében kialakuló változása panasz nélkül.
A lazaság szimmetrikus, gyakran az egész szervezet lazaságának része, míg az instabilitás klinikai tünetekkel járó lazaság.
Az instabilitás kimutatására számos próba használatos, mint a laterális apprehenziós próba, poszterior apprehenziós próba, glenohumerális transzlációs próba, Leffert-próba, Rowe-próba, sulcus-jel, Fulcrum-próba, dobáspróba. Az izomcsoportok erôkifejtésének vizsgálatára, a reflex- és az érzésvizsgálatokra vonatkozik: az izomerô vizsgálata Neurológiai károsodások, táblázataz elülsô flexió, az extenzió, az abdukció, az addukció, a külsô és belsô rotáció, a lapockaretrakció, protrakció, eleváció vizsgálata, reflexvizsgálatok: biceps- triceps- pectoralis major és szkapulohumerális reflexek, érzésvizsgálatok: lokalizációs, két pont megkülönböztetése, paraesthesia, hyper- és hypoanaesthesia, anaesthesia, n.
Képalkotó eljárások.
2. A mozgásrendszer működése és alkalmazkodóképessége
Fontos, hogy a különbözô radiológiai pozíciókban anteroposzterior, laterális, rotáció, flexió extenzió történjenek a vizsgálatok. A standard beállításokat specifikus expozíciókkal ap. A rotatorköpeny és az instabilitás kimutatására szolgál. Az artrográfia indikációit a táblázat mutatja be. Komputertomográfia CT a radiológiai vizsgálat által nem kimutatható elváltozások táblázat. A vállízületi artrográfia indikációi Sérüléses károsodások a rotatorköpeny sérülése, teljes és részleges capsulasérülések a bicepsín sérülése intraartikuláris idegentestek Degeneratív elváltozások a rotatorköpeny károsodása adhezív capsulitis bicepstendinitis glenohumerális synovitis osteoarthritis atraumás instabilitás esetében indokolt: fragmentumok lokalizációja, ízületi felszínek állapota, a lágy szövetek károsodása, a glenoidális labrum, az ízületi capsula, a rotatorköpeny vizsgálatára.
Mágneses rezonancia vizsgálat MRI.
A patológia típusai
A traumás és degeneratív károsodások különösen a tumoros és a rotatorköpeny-elváltozások kimutatására alkalmas. A könyökkárosodások kimutatása Az obszerváció és a palpáció mellett a könyökkárosodások kimutatásában fontos szerepe van a mozgásterjedelem-vizsgálatoknak.
A könyökízület négyféle mozgást valósít meg: a flexió extenzió a humeroradiális és -ulnáris ízületekben valósul meg, míg a szupináció és a pronáció a radioulnáris ízület funkciója.
- Artroszkópiás beavatkozások térdizületben és vállizületben | Medchir
- Könyök A válltörés típusai és okai, elsősegélynyújtás, kezelés A vállízület diszlokációja rendkívül fájdalmas állapot, amelyben a hónalj fejéből kilép az ízületi üregből, ami miatt a csuklós felületek közötti érintkezés elvész, és az egész váll működését megzavarják.
- A vállízület elfordulása: kezelés és megelőzés - Masszázs July
- Beduin kenőcs ízületekre
A normális mozgástartományok értékei a következôk: flexió:extenzió: 0 5 Specifikus próbák a ligamentumok instabilitásának vizsgálata, Tinnel-jel: a n. Neurológiai vizsgálatok az izmok motoros funkciói flexió, extenzió, pronáció, szupináció és az izomerôvizsgálatok; reflexvizsgálatok: biceps- C5brachioradiális C6 és triceps- C7 reflexek, szenzoros vizsgálatok: C5 a n.
A törések, diszlokációk kimutatásának alapvetô vizsgálati módszerei a hagyományos radiológiai vizsgálatok.
Olcsó, noninvazív, kiegészítô jellegû vizsgálat. Szolid tumorok, cysták kimutatására igen alkalmas. Tájékoztatást nyújt az ízületi tokról, az ízületi felszínek állapotáról. Az egyik legfontosabb indikációja az ízületen belül idegentestek, a capsula, a szalagok szakadásának a gyanúja.
A radiológiai vizsgálatok kiegészítésére, a csökkent mozgásterjedelmû vagy laza ízület vizsgálatára szolgál. Jól kimutatja az idegentesteket, az ízületi felszínek károsodásait. A mûtéti indikáció és a megoldás pontosítására alkalmas.
Mágneses rezonancia vizsgálat. A puha szövetek vizsgálatára alkalmas. A legfôbb indikáció az osteochondrosis, az epicondylitis, az arthritis, a bursitis, az ínszakadás, az osteomyelitis és a tumorok ábra.
A könyökízület flexiós-extenziós mozgásainak és kontraktúrájának értékelése ábra. A könyökízület vállízület ligamentumainak törése és kezelése és szupinációs mozgásainak és kontraktúrájának értékelése 7 Az érzékelés kulcsfontosságú területei a hüvelykujj ulnáris és a mutatóujj radiális felszíne.
Ezek a struktúrák valósítják meg a fogást is. A felsô végtag mobilitása fontos komponense a fogásnak, ugyanakkor fontos szerepet tölt be az erôkifejtésben, a mozgások koordinációjában. Az ember napi tevékenységében a fogás és az érzés egyformán fontos. Az érzés jelentôsége a mai kézsebészeti szemléletben alapvetôen megváltozott.
A kéz funkcionális anatómiájának ismerete, a sebészeti ellátás technikája, mûszerezettsége biztosítja a korszerû ellátás eredményét. A sérült kéz sorsát az elsô ellátás határozza meg.
A szakszerû kezelés alapfeltétele a késôbbi jó funkciónak. Az evolúció során kulcsfontosságú lépés volt a hüvelykujj oppozícós tevékenységének kialakulása, mely kivételes manipulációs lehetôséget biztosít az embernek, és ez a munkavégzés egyik alapvetô feltétele is. A hüvelykujj a kéz legfontosabb struktúrája, funkciójának megtartása a gyógykezelés, a rehabilitáció fô célja.
MOB betűrendes tárgyszó készlete
A kéz sérüléseiben a sport és a foglalkozás egyaránt nagy szerepet játszik. E sérülések ritkán jelentenek veszélyt az életre, viszont gyakran okoznak a napi életet kedvezôtlenül befolyásoló szenzoros és motoros károsodásokat. A kéz felépítése bonyolult, funkciója sokrétû, ezért a károsodások pontos diagnózisa és értékelése nehéz feladat.
A kéz károsodásainak klinikai vizsgálata során fontos szerepe van az anamnézisnek, melynek ez esetben sajátos területét képezi: a foglalkozás, a szokások, a sporttevékenység; a fájdalom jellege, lokalizációja, egyéb jellemzôi; a szenzoros elváltozások, a gyengeség; a megelôzô keresôképtelenségi állapotok; akut trauma esetén annak jellege zúzódás, égés, kémiai irritáció, harapás, rovarcsípés stb.
Az obszerváció során összehasonlítjuk a két oldalt, vizsgáljuk a kéztartást, a lokális vagy kiterjedt duzzanatokat, derformitásokat, kontraktúrákat, az izmok atrophiáját. A tenyéren lévô callusok tájékoztatnak a foglalkozásról, a fizikai munkáról.
A dominancia, a körmök, az ízületek állapota hasznos információt nyújt a diagnózishoz. A palpáció során vizsgáljuk a turgort, a bôr felületi struktúráit, mobilitását, hômérsékletét, a folytonosság hiányait.
Módszeresen vizsgálni kell az alapvetô tájékozódási pontokat: a radius és az ulna processus styloideusait; a kéztôt és a metakarpális csontokat scaphoideus, trapezius, lunatum, triquetrum, piriformis ; a tenyéri csatornákat Guyon-csatorna, karpális alagút ; az inakat m. A kézmozgások vizsgálata.
