Megrontja a bokáját járás közben. Napló: text - IntraText CT

Navigációs menü

Teljes szövegű keresés Nyelv, szokás, viselet Dunavecse az alföldi, ö-ző nyelvjárásterülethez tartozik. A vecsei beszédnek ugyancsak jellemzője a zártabb magánhangzók használata a nyíltabbak helyén: ostor helyett ustor, kő helyett kű, töröl helyett törül a szokásos helyi szóhasználat, a saját tulajdona pedig itt nem az övé, hanem az üvé az embernek.

  1. Amikor a fák meghalnak/Kellemes és kellemetlen – Wikikönyvek
  2. Könyökízület problémák
  3. Amikor a fák meghalnak
  4. Eben gubát tserélni.
  5. Ízületi mobilitás gyógyszer
  6. Олвин выглядел совершенно ошеломленным, и Сирэйнис стало его жалко.
  7. Раз или два вы начинали задавать вопросы, на которые невозможно было ответить в пределах логики, и я даже опасался, что вынужден буду прервать эксперимент.
  8. Magyar közmondások nagyszótára | Digitális Tankönyvtár

A régi Vecsén, ahogy más falvakban is, az azonos vezetéknevűeket hamar megkülönböztették egymástól a rájuk ragasztott csúfnévvel. A Babó, Biradi, Bóhás, Fostos, Futi, Gazdag, Gyattas, Jójárt, Tragacsos, Szőrös, Topor csúfnév meg a társaik mögé sok vecsei — főleg az idősebbje — ma is oda tudja mondani a neki megfelelő helyi családnevet.

Sokat elárulnak a település múltjából a földrajzi nevek. A belterületen a viszonylag későn, a XIX. Ezek a politikai divatok változásával amúgy is gyakran cserélődtek. Annál makacsabbul éltek és élnek a népi elnevezések, mint például a falurészek, a Fölszög, Alszög, Likak, Újváros, Szúnyogos, Ugordáció, Öreg-temető, Város kertje.

14. a kötőszövet szisztémás elváltozásainak terápiás kezelése térd ligamentózis artrózisa

A pontosabb tájékozódást segítette az építmények megjelölése. Ezek vagy valamilyen jellegzetességük miatt Bagóvár, Emeletös iskolavagy tulajdonosuk ismertsége miatt Vecsei-ház, Csikay-ház, Göttye-házesetleg szerepüknél fogva segítették az eligazodást, mint például a különféle középületek, boltok, kutak, italmérő helyek.

Ez utóbbiak, a fogadók, csárdák, kocsmák, csapszékek az idegenek és a férfiak fontos tájékozódási pontjai voltak.

Nyelv, szokás, viselet

Vecse különösen híres volt az elmúlt évszázadban a számos kocsmájáról, meg arról, hogy szinte mindben volt zenekar, lehetett táncolni, mulatni.

Soroljuk fel őket a teljesség igénye nélkül: Bodonyi fogadó, Csillik kocsma, Csípán kocsma, Halászcsárda, Pasker kocsma, Rásó kocsma, Gáspár Vasúti kocsma, Tóth Gábor beszálló vendéglője, a Szakács vendéglő meg a Világosi csárda, újabb időkből a Sirály megrontja a bokáját járás közben és a Pléh kocsma, még későbbről a Platán.

A falu határának földrajzi nevei egyaránt hordozzák a természeti és a történelmi múlt emlékeit meg a tájban élő ember tájékozódását megköny-nyítő névadó szándékát, indokait. A Duna rég volt vízfolyásait idézi a Fűz-völgy, a Malom-ér meg a Kígyós-ér; régi vízállásokra emlékeztet a Borbély-kopolya, a László-kopolya, a Nagy-szék, a Márton-szék. Az egykor jellemző természetes növénytakarót, állatvilágot idézi a Körtvély-tó, Kökényes, Erdőalja, Fűz-völgy, Kígyós megjelölés.

A nevek némelyike olyan ősi, hogy már az eredete, magyarázata sem ismert.

Magyar közmondások nagyszótára

Ilyen a falu szélén a Kelét vagy Keléd, ilyen a Merdzsán is. Ezek talán régi magyar vagy török személynevekből származtak. Odakint a határban biztos tájékozódási pontnak számítottak a tanyák. Ma már csak a helyük látszik a vecseieknek, némelyiknek meg már a helye sem. Csak az öregebbek emlékeznek már, hol állott a vége nincs szántókon egykor a Lukácsi- Csömör- Kovács- Kara- Bödő- Bolyó-tanya meg a megrontja a bokáját járás közben eltűnt épület.

Vecsén gyakran emlegetett, szőlőtermő homokos domb volt hogyan lehet gyógyszerekkel enyhíteni a lábak ízületeit a falutól északra a Kutya valaga. Ez a Kutyavalagábú való! A Kutya valagában régen csárda is volt. Itt járták az öregek a férfiaknak való táncokat, az üvegest, a sapkást.

Amikor a vasutat építették, előkerültek a koponyák a csárda mellől. Alighanem honfoglalás előtti temetőre bukkantak, a helyi közvélemény azonban azt tartotta, hogy a betyárok kaparták el a csárda környékén az áldozataikat.

Ahol ma az új sporttelep fekszik, ott a korábbi évtizedekben vályogos gödrök sorakoztak. Onnan épültek föl az Újváros házai. Korábban, nagyjából a XIX.

IV A különös kisasszony különös udvarlói Maszkerádi — ha valamikor a másvilágon igazat kell beszélni földi cselekedeteiről — azt vallja, hogy leginkább azoktól a nőktől félt, akik másnap is emlékeztek hazugságaira, s leginkább lakodalomban szerette tölteni a napjait. Maszkerádi még abban az időben lakott Pesten, mikor a Zerge utcában fehér harisnyás polgárkisasszonyok üldögéltek esténként a földszintes házak udvaraiban, jó szagú fák alatt hallgatták a távolról hangzó harmonikákat, a szívük megtelt szerelemmel, mint a kőmedence a vízcseppekkel, amelyek az elhagyott kutakból szivárogtak, és télen kucséberkosár szaga, nyáron keményített alsószoknya hangja volt a városrésznek. Maszkerádi elszöktethette volna az egész Zerge utcát, ha éppen kedve tartja.

Földút vitt át a legkeskenyebb részén épített Kishídon, erről kapta a nevét az egész, körülbelül három holdas lapos. Még régebben, valamikor a korábbi századokban itt folyt a Malom-ér, s már az emlékezet sem őrzi az egykor valahol itt álló vízimalmot, csak a tartósan fönnmaradt földrajzi név.

Amikor a fák meghalnak/Kellemes és kellemetlen

Különös név a Sedörgő, baljós helyet jelöl. Amikor hatalmas terméskövekből hullámtörőt építettek a Duna megzabolázására, ezt a helybeliek kőhányásnak hívták.

a térdízület keresztező ligamentum-törésének kezelése porchosszabbító készítmények

Jó mélyen be lehetett menni rajta a folyóba, a legkitűnőbb horgászhelyek voltak ott. Nemcsak horgászásra való volt, fürödni is jókat lehetett. Elsőrendű úszónak csak az számított, aki virtusból be mert úszni a sedörgőbe. Alig múlt el nyár, hogy valakit örökre ne húzott volna le a szeszélyesen, alattomosan kavargó víz.

Nyelv, szokás, viselet

A falunak nemcsak földrajzi, hanem szellemi-lelki középpontja is volt a templom. A vasárnapi istentisztelet hagyományos, kötött ülésrendjét jól tükrözte a kijövetel a szertartás után.

feltörő térd és ízületek ízületi vitaminkezelés

Előbb mindig a fiatal lányok, majd az asszonyok hagyták el a templomot, kor szerint rendeződve, végül az öreg asszonyok. A nők után jöttek a férfiak, szintén életkoruk szerint. Legutoljára vonult ki az elöljáróság, méltósággal, csöndesen.

Az istentisztelet után a Templom tér elevenedett meg, itt zajlott a vasárnap délelőtti társas élet: a templom meg a községháza előtti tér valóságos fórummá alakult. A bíró kihirdette az időszerű tanácsi határozatokat, a gazdák megbeszélték az előttük álló közmunkák sorát-rendjét.

Itt fogadták föl a napszámosokat is. Jeles gazdasági, ugyanakkor társadalmi-közéleti események voltak az országos vásárok. A négy vecsei vásárt hosszú évtizedekig szintén Vecse főterén, a templom előtt tartották. Elválasztották egymástól az állatvásárt meg a kirakodó vásárt.

A távolabbi településekről vagy a szekéren, vagy utána kötve hozták az eladó jószágot, s vitték haza a portékát, állatot. Az állatvásártér szélén álltak a lacikonyhák: cégérük, a bádogtepsi messziről vonzotta az éhes-szomjas gazdákat. A kirakodó vásártéren utcasorokban álltak a sátrak.