Napégés

Köztudott, hogy a világosabb bőrűek könnyebben leéghetnek a napozást követően, de ez bárkivel előadódhat, a sötétebb bőrűekkel is.

A napégés ugyan szó szerint égés, de lassabb folyamat, mint az igazi égési sérülések. A bőr vörösebb, felülete forrónak tűnik. Az ilyen ártalmat otthon is kezelhetjük, és néhány napon belül gyógyul.

Rosszabb is lehet persze az állapot: a bőr felhólyagosodik, duzzadt, fájdalmas, gyakorlatilag az elsőfokú égésnek megfelelő jelenségek észlelhetőek, ezt már komolyabban kell kezelni, különösen, ha láz, hányinger és kiszáradás is kíséri.

A napégést célszerű elkerülni, mert károsítja a bőrt, és az korábban kezd öregedni. A fiatalabb korban elszenvedett napégések elősegíthetik a később kialakuló bőrrákok kifejlődését.

A napégést a Nap UV-, elsősorban UV-B sugárzása okozza. Ennek csúcsa dél körülre tehető, mondjuk 10-14 óra közöttre, ekkor amennyire lehetséges, ne tartózkodjunk a szabadban, a direkt napfényben.

Nemcsak a napsütés lehet a napégés forrása, a szoláriumokban is le lehet égni. A szoláriumokban magasabb a kibocsátott UV-sugárzás értéke, ugyanúgy „elöregíti” a bőrt a folyamatos, ismétlődő használat, és több a szemsérülés, több a bőrrák szoláriumhasználat után.

Vannak mellékhatásként – arra érzékeny egyénekben – fényérzékenységet okozó gyógyszerek is, mint pl. a tertraciklin antibiotikumok, egyes vízhajtók stb.

Milyen tünetek észlelhetőek?

  • A bőr elszíneződése az enyhén rózsaszíntől a vörös, vagy akár sötétpiros színezetig. A napfény-expozíciót követő 1-6 órán belül alakul ki maga a napégés, és a tünetek a 24. óra körül tetőznek. Később enyhülnek, és a bőr is elhalványul – vagy éppen lebarnul. A bőr forró, és kemény tapintatú.

  • Folyadékkal telt kicsiny hólyagok jelennek meg a bőrfelszínen, amelyek viszketnek, esetleg fel is fakadhatnak. A bőr később lehámlik, de az alatta lévő réteg keményebb maradhat.

  • A súlyos napégés mélyvörös felhólyagzott bőrt eredményez, hőemelkedéssel, lázzal, hányingerrel, kiszáradással kísérve.

  • Szemfájdalom is jelentkezhet, vagy szemirritáció az UV-sugárzás miatt (ezért a szabadban mindig érdemes napszemüveget viselni.)

A napégés kezelése

Nem minden típusú napégést kell orvosnak is kezelnie, lássuk, milyen önsegítő módszerek vannak:

  • Hideg borogatás, vagy a napégett testrész hideg vízbe mártása.

  • A viszkető bőr bekenése pl: antihisztamin géllel, gyulladásgátlóval.

  • Az érintett területek krémmel, oldatokkal való kezelése. Vigyázzunk a különféle gyógyírokkal, és a vajjal is!

  • Kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani és kerüljük az alkoholt, mert dehidrál (szárít).

  • A felhólyagzott bőrt laza kötéssel kell ellátni a fertőzés megelőzésére. A hólyagokat ne szúrjuk ki, mert ez lassítja a gyógyulást, és utat adhat a fertőzésnek is. Ha a hólyagok felszakadtak, és a bőr lehámlott, óvatosan el lehet távolítani az ottmaradt bőrdarabokat, és bekenni a bőrt fertőtlenítő, vagy szteroid tartalmú kenőccsel.

  • Súlyosabb fájdalom, diszkomfort érzés esetén fájdalomcsillapító, gyulladásgátló gyógyszert is be lehet venni (aszpirin, paracetamol, ibuprofen stb.)

Mikor keressük fel az orvost a napégéssel?

  • ha a napégés kiterjedt és súlyos,

  • csecsemő-kisgyermekkorú aki napégést szenvedett, közelebbről 18 hónapos kor alatt,

  • ha hőemelkedés, láz, hányinger, hányás kíséri, a kiszáradás és fertőzés elkerülése már orvosi feladat,

  • ha a szemfájdalom, és szemszárazság érzése áll fenn. Ezek tekintetében szemészi konzultáció szükséges. A szaruhártya különösen érzékeny lehet a napégésre.

Napégés: a megelőzés és kezelés lehetőségei

Sokkal célszerűbb a napégés megelőzése naptejekkel, mint a már elszenvedett napégést kezelni!

Az UV-A-, és UV-B sugárzás ellen egyaránt ható naptejeket széles spektrumúaknak nevezik. Milyen anyagok lehetnek ezek?

Kémiai anyagok
A kémiai ágensek elnyelik, abszorbeálják a veszélyes UV-sugárzást, így védik meg a bőrt a napégéstől. Kombinációban szokás ezeket alkalmazni, mert mindegyik másképpen, és más UV-sugárzás ellen véd. Legalább 15 perccel a napozás előtt kell felkenni a készítményt. A benne lévő kémiai anyagok, pl. cinnamátok, oktokrilén, para-amino-benzoesav származékok ekkor tudják igazán kifejteni hatásukat.

Fizikai úton ható ágensek
Ezek az anyagok nem elnyelik, hanem elterelik, „visszaverik” az UV-sugárzást. Igen hatásos pl. a cinkoxid, vagy titán-dioxid, különösen a napfénynek erősebben kitett orr-, arcbőrőn. A titán-dioxid pl. jelentősen véd az UV-A sugárzás ellen, gyakran kombinálják kémiai úton ható szerekkel a naptejekben.

Egyéb napvédők
Ajakvédő balzsamok, napszemüveg, kalapok, napvédő ruházat.

  • Ajakvédelem: mivel a napégés kihozhatja az ajakherpeszt, ezért is védeni kell ajakbalzsamok segítségével.

  • Napszemüveg: nézzük meg megvétel előtt, hogy tényleg véd-e az UV-sugárzástól!

  • Kalapok: a szabadban kalapot kell/érdemes viselni! A szélesebb karimájú kalapok alkalmasak a napvédelemre igazán.

  • Ruházat: bár melegben nehezebben viselhetőnek tűnik, mégis a szűkebb, zártabb ruházat véd a napsugárzás ellen, és ami sűrűbben szövött.


Az enyhe napégés kezelése

  • Lazább, könnyebb ruházat az égett bőr további irritációjának elkerülésére,

  • nedvesítő, párásító anyagok használata,

  • hideg fürdő, hideg borogatás az égett területeken,

  • elegendő folyadék pótlása a kellő hidráltság fenntartására,

  • helyi érzéstelenítő a kellemetlen tünetek rövidtávú mérséklésére


Mikor kell az orvost felkeresni?

  • Ha a napégés súlyos, hólyagosodás, erős fájdalom, rossz közérzet kíséri, szédülés, fejfájás.

  • Ha valaki nagyon sokat napozott, ezért súlyos a napégése, és komolyabb gyógyszeres kezelésre szorul.

  • Ha csecsemő, vagy kisgyermek szenvedett napégést, akkor is fel kell keresni az orvost, a megfelelő folyadékpótlás és bőrápolás megoldása céljából.