Csigolya-ízületi ízület

Feladata, felépítése[ szerkesztés ] A gerinc alkotásában emellett alapvető szerepet játszanak a csigolyák közötti ízületes, szalagos és porcos összeköttetések. A csigolyák önálló csontok ilyen a 24 valódi csigolyamíg a keresztcsonti és farkcsonti szakaszon több csigolya összecsontosodásából alakul ki a keresztcsont os sacrum és a farkcsont os coccygis.

Isiász - Nem csak gerincprobléma okozhatja

A csigolyák a gerinc különböző szakaszain jellegzetes eltéréseket mutatnak, de bizonyos általános sajátosságok is leírhatók. Ehhez legalkalmasabb egy hátcsigolya vertebra thoracica részeinek áttekintése.

A csigolya legtömegesebb része a szivacsos csontállományból álló, elülső ventrális elhelyezkedésű, harántmetszetben lekerekített kártyaszív alakú csigolyatest corpus vertebraecsigolya-ízületi ízület kapcsolódik a csigolyaív arcus vertebraeezek fogják közre a csigolyalyukat foramen vertebrale.

A csigolyalyukak alkotják a gerinccsatornát canalis vertebralis. A csigolyaívekből egy páratlan, hátra irányuló tövisnyúlvány processus spinosusés két oldalra irányuló harántnyúlvány processus transversus indul ki. Ízületei[ szerkesztés ] Egy hátcsigolya felülnézete Az egymás feletti csigolyák ízesülésére szolgálnak a szintén ízületi felszíneket hordozó páros felső és alsó ízületi nyúlványok processus articulares superiores et inferiores.

A hátcsigolyák testén és harántnyúlványain is vannak ízületi felszínek a bordákkal a bordafejecsekkel és bordagumókkal való ízesülésekhez. A csigolyák teste a gerincen lefelé haladva egyre nagyobbak lesznek, mivel viselik a fölöttük csigolya-ízületi ízület testrészek súlyát, míg a csigolyalyukak relatíve szűkülnek.

Henry Gray: Anatomy of the human body Bartleby. McMinn R.

H - Hutchings R.