A kötőszövet regenerációjának jellemzői

Kötőszövetek A kötőszöveteket a sejtes és sejt közötti állományuk a kötőszövet regenerációjának jellemzői, arányai alapján lehet csoportosítani. A mezodermából, illetve az arról korán elkülönülő mezenchimasejtekből különböző sejtek differenciálódnak. A mezenchimasejtek egy része megtartva nagyfokú differenciálódóképességét a kifejlett állatok laza-rostos kötőszövetében is megtalálható.

A kötőszövetekben vannak rögzített fixált és szabad vagy vándorsejtek. A helytülő, rögzített sejtek azt követően, hogy egy adott helyen megtelepedtek, esetleg nyúlványokat növesztettek, általában már nem mozognak. A kezdetben mozgásra képes fibroblast sejtekből képződő fibrociták fibrocyta rostokat szintetizálnak, részt vesznek az alapállomány glikozamino-glikán anyagainak képzésében.

A kollagén molekulák az endoplazmatikus retikulumban képződnek, ezeket a Golgi-apparátus csomagolja, majd merokrin szekrécióval leadásra kerülnek. A kollagén molekulák a sejten kívül rendeződnek rosttá. A másik két kötőszöveti rosttípus is hasonló módon képződik a fibrociták révén. A vér monocitáiból monocyta származó hisztiociták hystiocyta nyugvó vándorsejtek, mert gyulladásos folyamatok esetén állábakat növesztenek és mozognak, valamint fagocitózissal mikroorganizmusokat fogyasztanak.

Ez utóbbi képességük miatt nevezik őket makrofág sejteknek is. Az immunrendszerben szerepet játszó retikulumsejtek reticulocyta is a rögzített sejtekhez tartoznak, de szükség esetén szintén képesek amőboid mozgásra és fagocitózisra. Az ínsejtek az ínszövetben fordulnak elő. A zsírsejtek számos kötőszövetben megtalálhatóak. A szabad vagy vándorsejtek közé tartoznak a plazmasejtek, melyek a B-limfocitákból alakulnak ki.

Fő feladatuk a gamma-globulin előállítása, amely a szervezet védekező folyamataiban fontos. A hízósejtek heparint, hisztamint, szerotonint szintetizálnak.

A heparin a véralvadást gátolja. A hisztamin tágítja a vérereket, fokozza azok permeábilitását, míg a szerotonin szűkíti a kapillárisokat. A pigmentsejtek melanocyták a ganglionlécből származnak. Kezdetben mozgásra képesek, a szervezet számos pontjára elvándorolnak, majd megtelepednek. Nagyobb számban fordulnak elő a hám alatti kötőszövetben és a pigmentes kötőszövetben. A kötőszövetek egyes típusaiban ezeken kívül előfordulhatnak idevándorolt fehérvérsejtek, melyek a humorális antitestes és sejtes immunitás kialakításában vesznek részt.

A fentiekben felsorolt sejtes elemek és rostok elsődlegesen a gerinces állatokra jellemzőek. Gerinctelen állatoknál más, speciális feladatot ellátó sejtek is előfordulhatnak.

Mezenchima A mezenchima mesenchyma az embrionális élet során alakul ki a mezodermából. Ebből differenciálódnak a többi kötő- a kötőszövet regenerációjának jellemzői támasztószövetek.

A nagy mennyiségű folyadékot tartalmazó sejt közötti állomány nyomása feszességet ad e szövetféleségnek. A sejtek nyúlványaik révén képeznek hálózatot. A sejt közötti állomány rostokat nem tartalmaz 3. Kifejlett állatokban önálló a kötőszövet regenerációjának jellemzői már nem fordul elő, de a mezenchimasejtek a kötőszövetekben még megtalálhatóak. Kocsonyás kötőszövet Warthon-féle kocsonyának is nevezik ezt az embrionális élet során kialakuló kötőszövetet.

A nyúlványos sejtek között gél állapotú alapállomány van, amiben már kollagén rostok találhatók 3. Emlősállatokban a fejlődő embrió testében és a köldökzsinór alapállományában figyelhető meg.

A: mezenchima, B: kocsonyás kötőszövet Geiler és Törő nyomán kissé módosítva Laza-rostos kötőszövet Az állati szervezet leggyakoribb kötőszövet-félesége, amely szinte valamennyi szerv felépítésében részt vesz 3.

Összeköti a különböző szöveteket, kitölti a hézagokat, vázat alkot, és fontos szerepe van a környező szövetek anyagforgalmában. Szinte valamennyi kötőszöveti sejttípus előfordul benne. Az alapállományban kollagén, elasztikus és rácsrostok vannak. Attól függően, hogy a szövet hol helyezkedik el, a sejttípusok és a sejtközötti állomány aránya eltérő lehet. A bőralatti kötőszövetben például legnagyobb arányban a fibroblasztok, hisztiociták, hízósejtek és fehérvérsejtek fordulnak elő.

• Kötő- és támasztószövetek tela conjuctivales A kötőszövetek az emberi szervezetben a legnagyobb gyakorisággal előforduló szövetféleség.
• Miért fontos sérülés után a fascia kötőszövet edzésével is törődni?
• A lábzsír ízületeinek gyulladása
• Kéz ízületi fájdalom lelki okai
• Következő 7.
• A lábízület bursitisa hogyan kell kezelni
• Kötőszövet – Wikipédia
• Azok a sejtek, amelyek egy-egy kötőszövettípusban megjelennek, jól tükrözik az adott kötőszövet funkcióját.

A rostok laza hálózatot alkotnak, közülük a kollagénrostok dominálnak. Vérerekkel és idegekkel gazdagon ellátott.

A rostokat a sejtek nyúlványai körülölelik. A vérképző szervek vöröscsontvelő, lép, nyirokszervek alapvázát alkotják, ahol a kötőszövetben lévő szabad terekben foglalnak helyet a fejlődő vérsejtek. Sejtjei képesek arra, hogy legömbölyödve vérsejtekké és nyiroksejtekké, valamint zsírsejtekké alakuljanak át.

Lemezes kötőszövet Felépítésében elsősorban kollagén, kisebb arányban elasztikus rostok és sejtes elemek vesznek részt. Mechanikai erőknek igen ellenálló szövetféleség. Ilyen kötőszövet képezi például az ízületi tok külső rétegét, de megtalálható a bőr alatti kötőszövetben is. Tömött-rostos kötőszövet A tömött-rostos kötőszövetben a rostok dominálnak, a sejtek és az alapállomány aránya kisebb.

Aránylag kevés vérér fordul elő benne. Két formáját különböztetik meg, a rugalmas-rostos és a kollagén-rostos kötőszövetet. A rugalmas-rostos kötőszövetben az elasztikus rostok adják meg a szövet tulajdonságait. Olyan a fenék ízületei és izmai fájnak fordul elő a szervezetben, ahol a gyakori nyújtó hatások után izommunka nélkül áll vissza az eredeti állapot.

Ilyen rugalmas-rostos kötőszövet van a tarkószalagban, a csigolyákat összekötő szalagokban, az artériák falában, a mirigyvégkamrák körül. A kötőszövet regenerációjának jellemzői kollagén-rostos kötőszövet tipikus megjelenési formája az ín tendo. Az ínsejtek tendocytákamelyek valójában fibrociták, a kötegekbe rendeződött, szorosan álló rostok között helyezkednek el 3. Az ínben más sejttípus csak elvétve fordul elő. A rostnyalábok között még vérereket tartalmazó laza rostos kötőszövet fordul elő.

Az ínt kívülről kötőszöveti lemez burkolja. A kötőszövet regenerációjának jellemzői csonthártyához kapcsolódó inak az izmok segítő szervei, szilárdan rögzítik azokat a csontokhoz. A: keresztmetszetben, B: hosszmetszetben. Ezek a sejtek vagy a mezenchimából vagy retikulumsejtekből, hisztiocitákból, esetleg fibroblasztokból alakulhatnak ki. Szerepük van többek között a tápanyag-raktározásban, a mechanikai védelemben és a hőszabályozásban. A zsírsejtek zsírfelhalmozási típusa és funkciója alapján fehér és barna zsírszövetet lehet elkülöníteni.

A fehér zsírszövetet alkotó sejtekben a fokozatosan felhalmozódó zsírcseppek végül összeolvadva szinte — teljesen kitöltik a belső teret, kiszorítva a sejtmagot és egy kevés plazmát a sejt egyik szélére 3. A szövettani preparátumok készítésekor alkalmazott zsírelvonó szerek hatására a készítményekben, a zsírsejtekben nagy üres teret lehet látni.

Ha a sejtmag is a metszési síkban van, akkor a sejtek pecsétgyűrű alakot mutatnak. Minden egyes zsírsejtet retikuláris rostok hálózata vesz körül. A zsírszövet vérerekben gazdag. Kötőszövetes sövények tagolják lebenyekre. A zsírsejtek egyesével vagy kisebb csoportokban, számos kötőszövet-féleséghez társultan is előfordulnak. Nagyobb kiterjedésű zsírpárnák jönnek létre például a bőr alatti kötőszövetben, az ujjpárnákban, a vese körül, a tejmirigyben.

A fehér zsírszövet sejtjeiben lévő, elsősorban neutrális trigliceridekből álló zsír állandó lebontás és felépülés alatt áll. A szervezet számára energiában gazdag tápanyagot szolgáltat, oxidatív lebontása során víz szabadul fel, így ez a szövetféleség éhezés és szomjazás alkalmával fontos szerephez jut. A zsírszövetnek hézagkitöltő, támasztó, formát és rugalmasságot adó, mechanikai védelmet és hőszigetelést nyújtó szerepe is van. Az úgynevezett struktúr-zsírszövetek például az ujjpárnákban még tartós éhezés esetén sem bomlanak le.

A plazmában sok mitokondrium fordul elő. Jelentős mennyiségű glikogént is tárolhat. A RESsejtjeiből átalakult sejteket retikuláris rostok, vérerek veszik körül, idegvégződések kapcsolódnak hozzájuk.

A barna zsírszövet gazdag vérellátású, és elsődleges feladata a hőtermelés. Különösen jól fejlett a téli álmot alvó állatoknál, ahol a zsírpárna a tarkó, a nyak és a lapocka tájékán helyezkedik el.

Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?

A barna zsírszövetben a hőtermeléssel járó lebontási folyamatok felmelegítik az átáramló vért. Ez fontos szerepet játszik a téli álomból ébredő állatok testhőmérsékletének emelésében. Vér és egyéb testfolyadékok A vér sanguis a zárt keringési rendszerben áramló testfolyadék.

Nem tipikus kötőszövet.

Sejtjeit mezodermális eredetű vérsejtképző őssejtek osztódással hozzák létre. A gerinces állatok esetében a vöröscsontvelőben és az egyedfejlődés korai szakaszában a nyirokszervekben képződnek. Gerinctelen állatok közül zárt keringési rendszerük van például a gyűrűférgeknek.

Vérükben amöbociták amoebocytasőt a soksertéjű gyűrűférgekében vörösvértestek is vannak. A rákok és a puhatestűek testfolyadékában fehérvérsejtek találhatók. A rovarok testfolyadékában hemociták haemocyta fordulnak elő.

A gerinces állatok vére komplex folyékony szövet, amely vérplazmából és alakos elemekből áll. A plazma mintegy kilencven százalékban vizet tartalmaz, amelyben többek között fehérjék például albumin, globulinok, fibrinogénglükóz, aminosavak, szervetlen ionok, enzimek, hormonok, vitaminok, anyagcsere-bomlástermékek és még számos más szervetlen és szerves anyag található. A plazmában oxigén, szén-dioxid és nitrogéngázok is oldódnak. A gerincesekben a vér alakos elemeit a vörösvérsejtek erythrocytáka fehérvérsejtek leukocyták és a vérlemezkék thrombocyták alkotják 3.

A vérben főleg a vörösvértesteknek és a vérlemezkéknek van fontos szerepük, míg a fehérvérsejtek elsősorban a kapillárisokat elhagyva extravasculárisan működnek.

1. Fájdalom a jobb láb ízületének kezelésében
2. 6. fejezet - Kötőszövetek
3. Don gyógyszer artrózis kezelésére
4. Fáj a vállízület, amikor felemeli a kezét

A vér alapvető feladatai közé tartozik a gázok, tápanyagok és bomlástermékek szállítása, az immunfolyamatokban való részvétel, a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában és a hőszabályozásban való közreműködés.

A vér mennyisége és összetétele fajtól függően eltérő, de az egyedek között is változhat. E tekintetben különbség lehet például a hímek és a nőstények között, változhat az életkor, a testméret, az egészségi állapot és az évszakok szerint is. Bl: B-limfocita, eb: eritroblaszt, er: eritrocita, er1: sejtmagvas eritrocita, er2: sejtmag nélküli eritrocita, fv: fehérvérsejtek, gr: granulocita, gr1: neutrofil granulocita, gr2: eozinofil granulocita, gr3: bazofil granulocita, hp: hemopoietikus őssejt, li: limfoid őssejt, mb: mieloblaszt, mc: mielocita, me: megakarioblaszt, mi: mieloid őssejt, mk: megakariocita, mo: monocita, Tl: T-limfocita, tr: trombocita Reman, Storch, Welsch nyomán módosítva A vörösvérsejtek az emlősök kivételével ovális alakúak, sejtmagot tartalmaznak.

Az emlősök eritrocitája korong alakú és sejtmagot nem tartalmaz, ezért vörösvértest a neve. A tevefélék vörösvértestjei ovális alakúak. A kötőszövet regenerációjának jellemzői eritrociták membránja a felületén lévő különféle glikoproteidek révén a vércsoport-tulajdonságokat alakítja ki.

Kötőszövet

A vércsoportrendszerek közül legismertebb az emberi ABO vércsoport és az Rh-faktor előfordulása. A vörösvérsejtek feladata az oxigén szállítása, amit hemoglobintartalmuk tesz lehetővé. A vörösvérsejtek nagysága a gerinces állatok között jelentős eltéréseket mutathat.

A halak ellipszoid alakú vörösvérsejtjei például átlagosan 13 x 9 µm méretűek, az emlősök korong alakú vörösvértestei 6—7 µm átmérőjűek.